Saulo aa bwíni Yesus
9
Ve,
Saulo ñí a ngén aa sóm aywá ya áywíñ béyága Ntí.
Éde a ngá ke yén ntébosú befára,
2 a dzaa ñí bekálara ná a ke aa ñíi bésinagoga bé ne á Damasko,
á mfá ye ná é mot áse a ne koan ya ñí a tɔɔ́ mbwíni Kristo [a ne koan ya ñí eé bee Nzenn],
a ke ya ñí mbok nkáán á Yerusalen,
befám ya biningá.
3 Ve,
eé ke,
ákoan ná a ntɔɔ́ bebeñ á kísoan á Damasko,
ásítem ná mikwikwiñ mí eyéá ye á dzóp mí mana ñí boman.
4 Éde a ngá ku ósí,
ané a ngá wók kíŋŋ deé dzó ñí ná:
“Á Saulo,
á Saulo,
amú dzé wa dzéŋ ma ásí?”
5 Éde ñí a ngá síli ná:
“Á Ntí,
o ne nzá?”
Ané a ngá yalan ya ñí ná:
“Ma me ne Yesus,
éñí wa dzéŋ ásí.
[É ne ndzuúk ná wa bími abɔ á nsɔŋ.”
6 Éde Saulo,
eé ku ngom ya wɔŋŋ,
a ngá síli ná,
“Á Ntí,
wa kómo ná me bɔ dzé?”
Ané Ntí a ngá dzó ñí ná,]
“Tébegé,
o ñíi á kísoan,
véa,
éñe bá ye wa kat é dzam wa yian bɔ.”
7 Éde é bot bábe Saulo bé ngá ke nsámá,
bé mbé bé téle kaa ákɔ́bɔ,
béé wók kíŋŋ,
ve,
kaa áyén mot enziŋ.
8 Ané bé ngá bóro Saulo ósí;
ve,
mís me yɔ́ɔ ñí,
éñe kaa áyén dzóm enziŋ.
Éde bé ngá ke ñíi ya ñí á Damasko bé belé ñí énam.
9 A ngá tɔbɔ melú mé léa kaa áyén,
kaa ádzí,
kaa ki áñú.
10 Nyága enziŋ a mbé á Damasko a tɔɔ́ eyola ná Ananías,
éde á nyénánn ye á nsísim,
Ntí a ngá dzó ñí ná:
“Á Ananías.”
Ané ñí a ngá yalan ná:
“Á Ntí,
ma ñí.”
11 Éde Ntí a ngá dzó ñí ná:
“Tébegé,
kéŋ fe á nseŋ bá lwée ná Tételé;
dzéŋŋe mot enziŋ é ndá Judas a tɔɔ́ eyola ná Saulo,
mot ye á Tarso.
Amú ná aa yaglan,
12 á yén fe á nsísim été ná,
mot enziŋ a tɔɔ́ eyola ná Ananías eé ñíi á ndá,
a bere ñí mó á mfá ye ná á bera yén.”
13 Ané Ananías a ngá yalan ná:
“Á Ntí,
me dzéñ yaá wók abwiññ bot dá kɔ́bɔ mfá mot te,
ya ábímm mbéa bé mam a mana yaá bɔ bébwíni bwe á Yerusalen.
14 Atwaa ó vá,
a belé fe é nguu edzwée betébosú befára ná,
á biñ é bot bése bá yónán Éyola dwe.”
15 Éde Ntí a ngá dzó ñí ná:
“Kéŋ,
amú ná mot te a ne ma é dzóm me tɔ́p yaá ná á ke ya Éyola dam ébe ású meyɔŋ mefé,
ya bekéza,
ya fe bwán béye Israel.
16 Amú ná ma ye ñí lére abímm avé aa yian dzuk ákála Éyola dam.”
17 Éde Ananías a ngá ke,
ané a ngá ñíi á ndá,
á bere Saulo mó eé dzó ná:
“Á mwadzaŋ Saulo,
Ntí éñe á lóm ma,
á mfá ye ná o bera yén,
o tɔbɔ fe ndzálánn ya Mfúfúp Nsísim,
é Yesus a ngá yéne wa ókaŋŋ été,
é nzenn o ngá sɔ́.”
18 Etéññ te ébyen,
ané byém binziŋ bí ngá ku ñí ó mís bí tɔɔ́ ané bibás,
éde a ngá bera yén,
ané a ngá tébe a duuban fe.
19 Niané a ngá dzí,
éde a ngá bera biñ nguu.
Ané Saulo a ngá tɔbɔ melú menziŋ bábe béyága bé mbé á Damasko.
Saulo aa kat mbamba fwéñ á Damasko
20 Éde,
véa,
a ngá ke aa kat é mbamba fwéñ Yesus á besinagoga été ná,
Yesus éñe a ne é Mwán Nzamá.
21 Ané é bot bése bé ngá wók ñí,
bé ngá ku avoó béé síli ná:
“Ye se é mot a ngá tsam é bot bá yónán éyola te á Yerusalen éeñí?
Ye se dzam te édɔ aá sɔ́,
ná ábiñ bɔ́ a kéñ fe ya bɔ́ mibok ébe betébosú befára?”
22 Ve Saulo,
ñí a ngá bera daŋ ávévé nguu,
á ŋga nzaman béjudio bé mbé bé tɔɔ́ á Damasko,
eé lére ná,
Yesus éñe a ne Kristo.
Bejudio bá kómo ywíñ Saulo
23 Niané abwiññ melú é ngá lot,
ané bejudio bé ngá tébe enginiŋe ná bá ywíñ ñí;
24 bé ŋga mɔ́mɔ mibéñ míye á kísoan alú ya ó mos á mfá ye ná bé ywíñ ñí;
ve,
Saulo ñí aá yem enginiŋe te.
25 Éde beyága bé ngá ñɔŋ ñí á alú,
bé kéñ ñí sili á mfim á tɔɔ́ á mkpéñ été.
Saulo a ne á Yerusalen
26 Niané Saulo a ngá sian á Yerusalen,
ané a ngá kómo fulan bábe beyága;
ve,
bésesé bé ngá kɔ ñí wɔŋŋ,
amú bĕé ngá yébe ná ñí a ne fe nyága.
27 Ve,
éde Bernabé a ngá ñɔŋ ñí,
a kéñ ya ñí ébe baapostol,
ané a ngá túga bɔ́ mana kat ámvála Saulo a ngá yén Ntí ókaŋŋ été,
ya ané Ntí a ngá kɔ́bɔ ya ñí.
Éde fe a ngá kat bɔ́ amvála ané a ngá kat fwéñ ye éyola Yesus á Damasko kaa ákɔ wɔŋŋ.
28 Néa,
éñe Saulo a ngá tɔbɔ bábe bɔ́,
eé kwíñ,
eé ñíi á Yerusalen;
29 eé kɔ́bɔ fe ye éyola Ntí kaa ákɔ wɔŋŋ.
A ngá kɔ́bɔ,
eé kéá fe bábe béjudio bé ngá kɔ́bɔ griego;
ve,
bejudio béte bé ŋga lám ná bá ywíñ ñí.
30 Éde,
niané bɔbéñaŋ bé ngá ñú dɔ táŋ,
ané bé ngá sigi ya ñí á Sesarea,
véa bé lóm ñí á Tarso.
31 Éde tám te,
ékóánn bebwíni á Judea áse,
ya á Galilea áse,
ya á Samaria áse,
é mbé é tɔɔ́ mvwaá;
é ngá vém á nsísim,
deé niŋ fe á wɔŋŋ Ntí été,
ya ávwála nlém Mfúfúp Nsísim,
táŋ bebwíni é ngá kɔgle.
Pedro aa séñ Eneas
32 Éde a ngá bɔ ná,
Pedro eé ke aa tóban mevóm mése,
ané a ngá ke fe fép bébwíni mbé bé tɔɔ́ á Lida.
33 Éde a ngá koan ya mot enziŋ ó véa a tɔɔ́ eyola ná Eneas;
ákoan ná é ntɔɔ́ mibú mmom,
mot te a tɔɔ́ mbóbók a bóo énɔŋŋ.
34 Ané Pedro a ngá dzó ñí ná:
“Á Eneas,
Yesukristo aa séñ wa,
tébegé,
wámyen o kom fe énɔŋŋ dwe.”
Éde a ngá tébe etéññ te ébyen.
35 Ané é bot bése bé mbé bé tɔɔ́ á Lida,
ya á Sarón bé ngá yén Eneas,
éde bé ngá veŋan ébe Ntí.
Áwómó Dorkas
36 Nyága miningá enziŋ a mbé á Jope a tɔɔ́ eyola ná Tabita,
dá yíli á griego ná Dorkas.
Miningá te,
a mbé ndzálánn ya mbamba míbɔann ya ávé mibúbúá,
a ngá bɔ eé bɔ néa.
37 Éde a ngá bɔ ná,
melú méte miningá te a ngá kwan,
aa wú fe.
Niané bé ngá mana ñí wáa mendzímm,
ané bé ngá bwíi ñí á ndá ndága ó yóp.
38 Niané beyága bé ngá wók ná Pedro a ne á Jope,
a tɔɔ́ ná Jope ñí a ne fe bebeñ á Lida,
éde bé ngá lóm befám bé beáñ ná bé dzaa ñí ná:
“Nzaá óná avóó,
o táa bem.”
39 Ané Pedro a ngá tébe,
a kéñ fe bábe bɔ́.
Niané a ngá sian,
éde bé ngá ke ya ñí á ndá ndága ó yóp.
Ané mikús mí biningá míse mí ngá mana ñí luŋ,
mií yi,
mií lére fe ñí bíwómán ya bitóp bíse Dorkas a ngá lat é tám a mbé bábe bɔ́.
40 Niané bé ngá mana kúlu bot átán,
ané Pedro a ngá kútbe ó sí,
á ŋga yaglan;
niané a ngá veŋan a dága mbim,
ané a ngá dzó ná:
“Á Tabita,
tébegé!”
Éde Tabita a ngá kúu mís,
a yén Pedro ané a ngá tɔbɔ.
41 Éde Pedro a ngá sám ñí wéá,
a téle ñí.
Ané a ngá lwée bébwíni ya mikús mí biningá,
a lére bɔ́ ñí ntétéá.
42 Éde bot bé ngá yem dzam te á Jope áse,
ané abwiññ bot é ngá bwíni Ntí.
43 Éde Pedro a ngá tɔbɔ á Jope abwiññ melú,
é ndá mot enziŋ bé ngá lwée ná Simón,
nkom bikop bí tsít.
