Yesus bá miningá ye á Samaria
4
Édɔ ná,
éyɔŋ Ntí a yem yaá ná befariseo bé ngá wók bot béé dzó ná,
“Yesus aa wún ya fe ná aa du abwiññ beyága álot Juan.”
2 (Afáŋbɔ ná se Yesus émyen éñe a ngá du bot,
fáve béyága beñ).
3 Éde a ngá kólo á Judea,
á bera ke á Galilea.
4 Dá é ngá yian fe ya ñí ná á lot á Samaria.
5 Ya dzam te é ngá sian ya dɔ é kísoan ye á Samaria é mbé eyola ná Sikár,
bebeñ áfóo sí Jakob a ngá vé é mwán weñ José.
6 Ó véa éñe étam Jakob é mbé.
Éde Yesus ñí a tɔɔ́ mvwaránn amú nkíkgán okaŋŋ,
dzam te édɔ a ngá tɔbɔ ósí étam á mféŋŋ.
A mbé ané amyeré.
7 Véa,
miningá ye á Samaria a ngá nzu láp mendzímm,
ané Yesus a ngá dzó ñí ná,
“Vá ma ná me ñú.”
8 Ákoan béyága beñ bá bé ke yaá á kísoan ná bá ke kus bidzí.
9 Édɔ miningá ye a Samaria a ngá yalan ya ñí ná,
“É ne bɔ á yá ná wa dzó ma ná me vé wa ná o ñú,
o tɔɔ́ mwann Judio,
ma me ne miningá ye á Samaria?”
(Amú ná Bejudio băá saŋan mam bábe Besamaritano).
10 Ané Yesus a ngá yalan ya ñí ná,
“Ngé o yem é dás Nzamá ya fe nzá aa dzó wa ná,
‘Vá ma ná me ñú,
ngé wa o dzaa yaá ñí,
ngé ñí a vé yaá fe wa betétéá méndzímm.”
11 Éde miningá te a ngá dzó ñí ná,
“Á Ntí,
wĕé belé nloŋŋ enziŋ,
etam dá é ne fe edwá.
Éñe vóm mbé o belé betétéá méndzímm?
12 Ye ná o ne mora mot álot tará Jakob,
éñí a ngá vé bía étam dzí,
édɔ émyen,
ya bwán,
ya fe bíyémm byeñ bé ngá ñú?”
13 Ané Yesus a ngá yalan ya ñí ná,
“Éñí áse aa ñú mendzímm má,
aa ye bera wók evéé.
14 Ve éñí áse ñí aa ye ñú méndzímm ma ye ñí vé,
ăá ye bera wók evéé tám enziŋ;
fáve ná méndzímm ma ye ñí vé,
má ye ñí súgan áfɔ́m méndzímm dá dzólo á mfá éniŋ é ne mbéámbéá.”
15 Éde miningá te a ngá dzó ñí ná,
“Á Ntí,
vá ma mendzímm méte,
á mfá ye ná me bɔ́ kaa ábera wók evéé,
ngé ki ánzu ó vá ná ma nzu láp mendzímm.”
16 Ané Yesus a ngá dzó ñí ná,
“Kéŋ lwée ñu nnóm,
o sɔ́ fe ó vá.”
17 Éde miningá te a ngá yalan ya ñí ná,
“Mĕé belé nnóm.”
Ané Yesus a ngá dzó ñí ná,
“O yem yaá kɔ́bɔ ná,
‘Mĕé belé nnóm,’
18 amú ná o belé yaá beyóm bé tán,
ve éndagá éñí o belé ñí a sés ki ñu nnóm,
é dzam o kɔ́bɔ dí é ne bébélá.”
19 Véa miningá te a ngá dzó ñí ná,
“Á Ntí,
me téa ná o ne nkúlu medzó.
20 Éñe bétará bé ngá kaŋ nkoó wí,
ve mína mína dzó ná Yerusalen,
ó wéñ éñe a ne é vóm bá yian kaŋ.”
21 Éde Yesus a ngá dzó ñí ná:
Á miningá,
belégé mbwínánn ébe ma,
ná tám dá nzu eyɔŋ mínăá ye kaŋ Tará á nkoó wí ngé ki á Yerusalen.
22 Mína kaŋ éñí míní ne kaa áyem;
ve bía bía kaŋ éñí bía yem,
amú ná akoroga dá sɔ́ ébe Bejudio.
23 Ve tám dá nzu,
é ntɔɔ́ fe éndagá,
éyɔŋ beñá bekaŋ bá ye kaŋ Tará á nsísim ya bébélá;
amú ná,
amvála bot te édɔ Tará aa dzéŋ ná bé kaŋ ñí.
24 Nzamá a ne Nsísim;
édɔ ná,
é bot bé kaŋ ñí bá yian ñí kaŋ á nsísim ya á bébélá été.
25 Véa miningá te a ngá dzó ñí ná,
“Ma yem ná Mesías aa nzu,
éñí bá lwée ná Kristo,
éde eyɔŋ aa ye sɔ́,
aa ye bía kat mam mése.”
26 Ané Yesus aa dzó ñí ná,
“Ma ñí,
éñí aa kɔ́bɔ ya wa.”
27 Tám te édɔ béyága beñ bé ngá sian,
bé ŋga yágán fe ná aa kɔ́bɔ bá miningá te;
afáŋbɔ néa,
ve mbɔ́ɔ́ enziŋ eé ndzí ñí síli ná,
“Dzé wa dzéŋ?”
Ngé ki ná,
“Amú dzé ki wa kɔ́bɔ mína ñí?”
28 Édɔ ná miningá te a ngá lík é nloŋŋ weñ,
a kéñ á kísoan,
á ŋga dzó bot ná,
29 “Nzaán áyén mot enziŋ ye a mana yaá ma kɔ́bɔ é mam mése me bɔ yaá.
Ye ná se éñe a ne Kristo?”
30 Ané bé ngá kólo á kísoan béé ke ébe éñe.
31 Tám te,
béyága beñ bá béé dzaa ñí ná,
“Á Rabí,
dzá!”
32 Ve ñí a ngá dzó bɔ́ ná,
“Me belé bídzí ma dzí,
ébí míní ne kaa áyem.”
33 Dzam te édɔ beyága bé ngá kɔ́bɔ bébyen ya bébyen ná,
“Ye mot enziŋ á sɔ́ ñí vé é dzóm aa dzí?”
34 Éde Yesus a ngá dzó bɔ́ ná:
Bidzí byam bí ne ná me bɔ nkómánn éñí a ngá lóm ma,
ya fe ná me dzálá éséññ deñ.
35 Nde mína dzó ná,
‘A ngén aa dzéŋ ngwan é nii,
nia véa,
é tám bá ñɔŋ bidzí é kwíñ?’
Ve dággán ma ma dzó mína ná,
béregán é mís menan ó yóp ná míní yén ané bidzí bí ntɔɔ́ bitótólo méfúp á mfá ye ná bé ñɔŋ byɔ?
36 É mot aa yoo bidzí aa ñɔŋ é máán meñ,
ákóán fe bibumá á mfá éniŋ é ne mbéámbéá,
ná é mot aa beñ á sán bá é mot aa yoo nsámá mbɔ́ɔ́.
37 Amú amvála te édɔ éfíá dí é ne bébélá ná,
‘Ngúrá mot éwɔ wá beñ,
éñí mbɔ́ɔ́ ñí aa yoo.’
38 Ma me lóm yaá mína ná míní ke yoo édí míníí ndzí bɔ eséññ;
bot befé ébɔ́ bé ngá bɔ eséññ,
ve mína,
míní ñíi yaá éséññ deba été.
39 Éde ébe kísoan te,
abwiññ bot ye á Samaria é ngá bwíni ñí ákála éfíá miningá te,
ébe é ngañiá a ngá vé ná,
“Mot te á mana ma kɔ́bɔ é mam mése me bɔ yaá.”
40 Édɔ ná niané bwann Besamaritano bé ngá ke koan ya ñí,
bé ŋga dzaa ñí ná á lígi bábe bɔ́.
Éde a ngá lígi ó véa táŋ mélú mé beáñ.
41 Ané abwiññ bot afé é ngá bwíni ákála éfíá deñ.
42 Éde bé ngá dzó miningá ná,
“Bĭá bwíni fe éndagá amú é dzam o mvá bía kat;
bía bébyen bí wók yaá,
bí yem yaá fe ya bébélá ná,
é mot ñí éñe a ne Nkoro bot béye é sí ñí [Kristo].”
Yesus aa séñ é mwán mbɔ biséññ ye á ngɔ́mán
43 Niané melú mé beáñ mé ngá lot,
éde a ngá kólo ó véa ná aa ke á Galilea.
44 Yesus émyen a ngá vé ngañiá ná nkúlu medzó enziŋ băá vé ñí ngaŋŋ é dzeá deñ émyen.
45 Édɔ ná,
éyɔŋ a ngá sian a Galilea,
bot béye á Galilea bé ngá ñɔŋ ñí,
akála ná baá yén é mam mése a ngá bɔ́ á Yerusalen ó fét;
amú bá baá ke fe ó fét te.
46 Véa éñe a ngá bera nzu á Kaná ye á Galilea,
é vóm a ngá veŋan mendzímm vino.
Éde mbɔ biséññ enziŋ ye á ngɔ́mán a mbé ó véa a belé mwán nkúkwann á Kapernaúm.
47 Niané mot te,
a ngá wók ná Yesus a ntɔɔ́ á Galilea eé sɔ́ á Judea.
Ané a ngá ke koan ya ñí eé dzaa ñí ná á sigi á mfá aa ke séñ é mwán weñ,
ákoan ná a nkún wú.
48 Éde Yesus a ngá dzó ñí ná,
“Ngé mínăá yén mendem ya biyágán bí mam,
mínăá ye bwíni.”
49 Ané mot te a ngá dzaa ñí ná,
“Á Ntí siggé ntéññ mwán ăá bé ma wú.”
50 Véa éñe Yesus a ngá dzó ñí ná,
“Kéŋ,
mwán a ne wa ntétéá.”
Ané mot te a ngá bwíni éfíá Yesus a ngá kɔ́bɔ ñí,
éde a ngá ke.
51 Éde é tám a ngá sigi,
ané áloá deñ é ngá ke toban ya ñí,
béé dzó ñí ná,
“Mwán a ne wa ntétéá.”
52 Dzam te édɔ a ngá síli bɔ́ ná,
“Nzá áwola a ngá tára ná aa bɔ óngongó?”
Ané bé ngá yalan ya ñí ná,
“Ooŋgɔgɔ́,
áwola avɔ́ɔ́ ye ngɔgáse éñe avép é ngá kígi ñí ó ñúu.”
53 Éde éséá a ngá yem ná áwola te ébyen édɔ Yesus a ngá dzó ñí ná,
“Mwán a ne wa ntétéá.”
Véa mot te ya é ndá bot deñ áse bé ngá bwíni.
54 Édí te édɔ é ne é ndem beáñ Yesus a ngá bɔ,
éyɔŋ a ngá sian á Galilea,
eé sɔ́ á Judea.
