Édzwée Yesus
20
A ngá bɔ ná,
mos enziŋ Yesus a ngá yágale bot á templo été,
eé kat fe mbamba fwéñ,
éde betébosú befára ya beyágale métsiŋŋ ya mikúkúmá bé ngá ke ébe éñe,
2 ané bé ngá kɔ́bɔ ya ñí,
béé dzó ná:
“Katge bía,
wa bɔ é mam má ya edzwée evé?
Ngé ki ná,
nzá aá vé wa edzwée te?”
3 Éde ñí a ngá yalan ya bɔ́,
a dzóo ná:
“Ma ma ye fe mína vé nsílí;
yalagán ya ma,
4 nzá aa lóm Juan ná a du bot,
ye Nzamá,
ye bwann bé bot?”
5 Ané bé ngá kɔ́bɔ bébyen ya bébyen,
béé dzó ná:
“Ngé bí dzóo ná Nzamá éñe aá lóm ñí,
aa ye bía síli ná,
‘Amú dzé míníí ndzí ñí bwíni?’
6 Ngé bí dzóo ki ná bwann bé bot,
véa,
nnam ngúrá wá ye bía lúm mekwá,
amú ná bá yébe ná Juan a mbé nkúlu medzó.”
7 Éde bé ngá yalan ya ñí ná:
“Bĭá yem nzá aá lóm ñí ná á du bot.”
8 Ané Yesus ñí a ngá dzó bɔ́ ná:
“Ma măá kat ki mína edzwée evé ma bɔ ya dɔ mam méte.”
Anás cuestiona la autoridad de Jesús
É nganán bembéa bebeñ mifínn
9 Éde Yesus a ngá tára ná aa vé nnam é nganán ñí,
ñí ná:
“Mot enziŋ aá beñ afúp,
ané a ngá lík dɔ ó lén ébe bebeñ mifínn,
éde a ngá ke ékena táŋ abwiññ tám.
10 Niané tám e ngá kwíñ,
éde mot te a ngá lóm oloá ébe bebeñ mifínn béte,
ná bé vé ñí bibumá bíye á mfínn.
Ve,
ané é bot bá beñ mifínn bé ngá mana wɔ́ yít,
bé tsílán fe a wɔ́ móamó.
11 Éde a ngá bera lóm oloá ofé,
wá bé mana fe yít ya álére wɔ́ osoán,
bé tsílán fe ya wɔ́ móamó.
12 Ané a ngá bera lóm óloá léa;
ve,
wá bé mana baa mevéŋŋ,
bé tsílán fe ya wɔ́.
13 Éde é mot a ne ya mfínn a ngá dzó ná:
‘Ma ye bɔ á yá?
Ma lóm ndzindziŋŋ mwán wɔm,
tám enziŋ bé ne ñí kaŋ.’
14 Ve,
niané bebeñ mifínn bé ngá yén ñí,
ané bé ngá dzó bébyen ya bébyen ná:
‘Éñí éñe aa ye lígi ya mfínn,
bí ywíñŋán ñí,
á mfá ye ná bía bí lígi ya mfínn.’
15 Ané bé ngá vea ñí á mfínn été,
bé ywíñ fe ñí.
“Éde,
é mot émyen a ne ya mfínn aa ye bɔ́ bɔ á yá?
16 Aa ye sɔ́,
a mana ywíñ bebeñ mifínn béte,
a kee fe bot befé mfínn te.”
Niané bé ngá wók dɔ,
ané bé ngá dzó ná:
“Dzam te é táa bɔban!”
17 Éde Yesus a ngá túga bɔ́ dága,
a dzóo bɔ́ ná:
“Édí é ne ntsilann dí ná:
 
‘Ákwá belóŋ bé ngá tep é nzu yaá ábɔ
ákwá dá daŋ ya eban,’
 
“Dá yíli á yá?”
18 “É mot áse aa ye ku akwá te áyóp,
aa ye mana búgu;
ngé akwá te dá é kpéñ ki mot enziŋ áyóp,
dá dá ye ñí lík meñuŋ.”
19 Ané beyágale métsiŋŋ ya betébosú befára bé ngá ñú táŋ ná ébɔ́ Yesus aa vé nganán te;
dzam te édɔ bé ngá dzéŋ ná bé kee ñí mó ó ñúu áwola te ébyen.
Ve,
bé ngá kɔ bot wɔŋŋ.
Parábola de los Viñedos y los Arrendatarios
Máán mé mfóŋsí
20 Béé mɔ́mɔ ñí,
ané bé ngá lóm bot ásweññ ná bé ke léreban ané bé ne bembamba bé bot,
ná bé lám ñí ya bífíá byeñ,
á mfá ye ná bé kee ñí é nguu ya édzwée ŋgɔ́vina été.
21 Éde bé ngá síli ñí,
béé dzó ná:
“Á Nyágale,
bía yem ná wa kɔ́bɔ,
wa yágale fe tételé,
wăá ke ki ya mot enziŋ ngamm,
fáve ná wa yágale é nzenn Nzamá ya bébélá.
22 Ye atsiŋŋ dá yébe ná bí yáán ya kéza mfóŋsí,
ngé ki ná dăá yébe dɔ?”
23 Ñí eé yem mékeŋŋ meba,
ané a ngá dzó bɔ́ ná:
[“Amú dzé mína bóble ma?”]
24 “Léregán ma denario mbɔ́ɔ́.
Nzá a ne ya ású dí ya ntsili wi?”
Éde bé ngá yalan ya ñí ná:
“Kéza!”
25 Ané ñí a ngá dzó bɔ́ ná:
“É dzóm é ne édí kéza,
keegán fá dɔ kéza;
édí dá é ne édí Nzamá,
keegán dɔ Nzamá.”
26 Bĕé mbé ñí biñ ya efíá enziŋ ébe ású nnam.
Bé ngá yágán éyalann deñ,
éde bé ngá sis bivóó.
Pagándole Impuestos a Cesar
Awómó ya alúk
27 Éde besaduseo benziŋ,
ébɔ́ bá dzó ná miwúán myăá wómo,
bé ngá yit ébe éñe,
ané bé ngá síli ñí,
28 béé dzó ná:
“Á Nyágale,
Moisés a ngá tsili bía ná:
‘Ngé mot mwanñaŋ a wú,
a lígi miningá kaa bwán,
mot te á lúk miningá te á mfá ye ná á fwiñ mwanñaŋ mvɔŋ bot.
29 Bé mbé bɔbéñaŋ zaŋgbéá.
Éde éñí ósúá a ngá lúk miningá,
aa wú kaa álík bwán.
30 Ané éñí beáñ a ngá ñɔŋ ñí,
ñí a wéñ fe kaa bwán;
31 éñí léa ñí a lúk fe miningá te;
amvála te édɔ bɔbéñaŋ zaŋgbéá bé ngá mana wú kaa álík bwán.
32 Ané miningá ñí a ngá súgan wú.
33 Édɔ é ne ná,
éyɔŋ miwúán myá ye wómo,
miningá te aa ye bɔ ngéá nzá,
éyɔŋ a ne ná bésesé bá mana ñí lúk?”
34 Ané Yesus a ngá yalan ya bɔ́ ná:
“Bot béye é tám ñí bá lúkgan,
bá kean fe mélúk.
35 Ve,
é bot bá ñep ya é tám dá nzu ósú,
ya fe nwómán ye á miwúán été,
băá lúkgan,
băá kean ki mélúk.
36 Bé sés bera wú,
amú ná bé ne ané baángel;
bé ne é bwán Nzamá,
é tɔɔ́ ná bé ne bwán béye áwómó.
37 Mfá ye ná miwúán myá ye wómo,
Moisés aa lére dɔ ábɔ́ŋŋ Ntsili mwann elé Zarza aa dzík;
véa,
aa lwée Ntí eyola ná:
É Nzamá Abraam,
é Nzamá Isaak,
ya é Nzamá Jakob.
38 Édɔ é ne ná,
Nzamá a sés Nzamá bewú,
fáve Nzamá betétéá;
amú ná mfá weñ,
bot bése bé téa.”
39 Ané beyágale métsiŋŋ benziŋ bé ngá yalan,
bé dzóo ná:
“Á Nyágale,
o kɔ́bɔ mvéáñ.”
40 béé ndzí bera vagle ná bá síli ñí misílí mifé.
Kristo a ne é mwán nzá?
41 Éde a ngá síli bɔ́ ná:
“Bot bá dzó á yá ná Kristo a ne é mwán David?
42 Amú ná David émyen aa dzó ábá Besalmo ná:
 
‘Ntí a ngá dzó Ntí wɔm ná:
Tɔbɔgé méyóm mam,
43 akekwíñ ané ma bɔ mínzínzíŋŋ mwe étéle mebɔ dwe.’
 
44 “Édɔ é ne ná,
ngé David aa lwée ñí ná Ntí;
Ntí a ne fe bɔ é mwán David á yá?”
Yesus aa sɔ́mán beyágale métsiŋŋ
45 Nnam ngúrá weé wók ñí,
éde a ngá dzó béyága beñ ná:
46 “Tɔbɔgán ya nkée ya beyágale métsiŋŋ,
ébɔ́ bá dziŋ bá wulu ya bilíŋŋá,
bá dziŋ ná bé ke bá sómo bɔ́ míseŋ minén été,
bá dziŋ bítɔɔ́ ósúá bésinagoga été ya fe méfét bidzí.
47 Ébɔ́ bá dzí mikús mí biningá byém,
béé swala dɔ ya mitéŋŋ meyaglán.
Bá ye ñɔŋ éndáglé dá daŋ.”