É biningá bé ngá belan ya Yesus
8
Véa éde,
a ngá bɔ ná Yesus a ngá tóban bekísoan ya meá mése,
eé kat mbamba fwéñ ye édzwée ngɔ́mán Nzamá.
Baapostol awóm ya bé beáñ bé mbé bábe bɔ́,
2 ya fe é biningá benziŋ Yesus a ngá véa bembéa misísim ya áséñ akwann:
María,
éñí á mbé eyola ná Magdalena,
éñe bembéa misísim zaŋgbéá bé ngá kwíñ ó ñúu;
3 Juana,
éñe á mbé ngéá Kuza,
éñí á mbé mbaale akúmm Erodes;
Susana,
ya abwiññ biningá afé.
Biningá béte bé ngá belan ya bɔ́ ya é byém bébyen bé mbé bé belé.
É nganán mot a ngá myea mvɔŋ
4 Éde ededea abwiññ bot e ngá kóán,
bé ngá ke bá sɔ́ ó meá ya meá ná bá nzu ébe Yesus;
ané Yesus a ngá vé bɔ́ é nganán ñí:
5 “Mot enziŋ a ngá kólo ná aa ke myea é mvɔŋ dzeñ;
é tám a ngá ke aa myea,
éde abímm mvɔŋ é ngá ku á nzenn áyóp,
ané bé ngá tsibi dɔ áyóp,
anwann ye ó yóp é mana fe dɔ dzí.
6 Ábímm avɔ́ɔ́ édɔ é ngá ku mékwá été;
niané é ngá féá,
éde é ngá mana kót,
amú ná dĕé mbé é belé mendzímm.
7 Ábímm avɔ́ɔ́ édɔ é ngá ku míséé été;
éde niané bí ngá vém fufúlu,
ané miséé mí ngá mana dɔ fít.
8 Ábímm avɔ́ɔ́ édɔ é ne édí e ngá ku á mbamba sí;
éde e ngá féá ané abímm te e ngá wúm bibumá táŋ ntet biyɔŋ.”
Eé kɔ́bɔ mam méte,
éde a ngá yónán ná:
“É mot a belé melɔ́ méye áwók,
á wókge.”
Amú dzé aa kɔ́bɔ ya menganán
9 Éde béyága beñ bé ngá síli ñí ná:
“É nganán ñí da yíli á yá?”
10 Ané ñí a ngá dzó bɔ́ ná:
“Mína é ne mvéán ná míní yem é mam má nzaman kén mot méye édzwée ngɔ́mán Nzamá;
ve,
ma kɔ́bɔ ya bot befé ya menganán,
á mfá ye ná bé dága kaa áyén,
bé béá fe kaa áwók.
Yesus aa kelan é nganán myea mvɔŋ
11 “Nganán da yíli ná:
Mvɔŋ édɔ e ne efíá Nzamá.
12 Ábímm é ngá ku á nzenn áyóp édɔ é ne ané é bot bá wók efíá,
ve niané déble aa sɔ́,
a vea bɔ́ efíá te mílém myeba été,
á mfá ye ná bé nza bwíni,
ná bé tɔbɔ nkoránn.
13 Ábímm é ngá ku mékwá été édɔ é ne ané é bot bá wók efíá,
bé ñɔŋ fe dɔ ya mesán,
ve amú ye ná bĕé belé midzi,
bá bwíni abɔ́ŋŋ tám enziŋ,
éde niané mikat myá sɔ́,
bé búlán ó mvús.
14 Ábímm é ngá ku míséé été édɔ é ne ané é bot bá wók efíá,
ve avítsaŋ a avítsaŋ bé ŋga ke bá wú ya abúk amú é mam má kele bot milém ó yóp,
akúmm ya é mam bot bá dziŋ éniŋ dzí;
amú mam méte,
băá wúm bibumá.
15 Ve,
ábímm é ngá ku á mbamba sí édɔ é ne ané é bot bé ne a milém nzósoó ya mvéáñ,
ná niané bá wók efíá,
bé baale dɔ,
bé wúm fe bibumá ya mbán.
Nganán é láma
16 “Mot enziŋ ăá bwaa láma ná véa a kéñ ñí dzip dzóm áyóp ngé ki átéle ñí énɔŋŋ ásí,
ve aa kele ñí ó yóp á mfá ye ná é bot bá ñíi bé yén eyéá.
17 Amú ná dzam enziŋ é sés ásweññ ná dăá ye léreban,
ngé ki ó dzíbi ósí ná băá ye dɔ yem amvála enziŋ,
ya fe ná dăá ye kwíñ éyéá.
18 “Dággán ámvála mína wók.
Amú ná éñí áse a belé,
bá ye ñí bera vé,
ve éñí áse ĕé belé,
atwaa édí aa tém ná a belé,
bá ye ñí dɔ vea.”
Yesus bɔbéñaŋ ya ñiá
19 Éde Yesus bɔbéñaŋ ya ñiá bé ngá ke ébe éñe,
ve bĕé mbé kwíñ é vóm Yesus á mbé amú ná abwiññ bot é mbé ó véa.
20 Éde mot enziŋ a ngá kat ñí ná:
“Ñuá ya bɔbéñɔŋ bé téle átán,
bá kómo fe wa yén.”
21 Éde ñí a ngá yalan ná:
“É bot bá wók éfíá Nzamá bé bɔ fe é dzam dá dzó,
ébɔ́ bé ne naná ya bɔbédzaŋ.”
Yesus aa báma okos
22 A ngá bɔ ná,
mos enziŋ,
ané Yesus a ngá daŋ á byéa été bábe béyága beñ,
éde a ngá dzó bɔ́ ná:
“Bí keŋán á máŋ áyát.”
Éde bé ngá ke.
23 Ve,
é tám bé ngá kígán,
ané Yesus a ngá ke óyó.
Éde mora okos ó ngá lot á máŋ été,
ané byéa ó ngá tára ná wa dzéñ bɔ́ ya mendzímm,
ané bé ngá tébe fe abé.
24 Ané béyága bé ngá ke ñí vee óyó,
béé dzó ñí ná:
“Á Ndzwée,
á Ndzwée,
bí ŋga yaá mana wú!”
Éde Yesus a ngá tébe,
a báma evúŋ ya bora míkebá míte,
ané okos ó ngá dzagbe,
éde fe áse a ngá lígi mvwaá.
25 Eyɔŋ te éde a ngá dzó béyága beñ ná:
“Mbwínánn wenan ó ne vé?”
Ané bé ngá kɔ wɔŋŋ ya ku avoó,
béé dzó fe bébyen ya bébyen ná:
“Nzá ñí,
ná aa dzwée atwaa evúŋ ya mendzímm,
byém bíte byá wók fe ñí?”
É mot a mbé a belé bembéa misísim á Gadara
26 Ané bé ngá sian ya byéa ábeŋŋ sí bá lwée ná Gadara,
é ne Galilea á kíníŋé áyát.
27 Niané Yesus a ngá sis ósí,
éde mot enziŋ ye á kísoan ó véa,
a mbé a belé bembéa misísim ó ñúu,
a ngá nzu koan ya ñí.
Ákoan ná mot te a ntɔɔ́ yaá ayaáp kaa ábwát bitóp,
ngé átɔbɔ á ndá,
fáve áfan mesɔŋ.
28 Niané a ngá yén Yesus,
éde a ngá nzu aa bám,
a sɔ́ kútbe mébɔ ó sí Yesus,
eé yónán ná:
“Wa kómo dzé ébe ma,
á Yesus,
é Mwán é Nzamá a ne oyaáp ó yóp?
Ma dzaa wa engóngɔ́ɔ́ ná o táa ma ndágle!”
29 Amú ná Yesus a ngá mánan nsísim mvin te ná ó kólo ébe mot te;
amú ná,
abwiññ biyɔŋ,
nsísim te ó ngá bɔ weé biñ ñí ya nguu;
ná atwaa bé ká ñí mó ya mebɔ,
béé mɔ́mɔ fe ñí,
fáve ná aa mana téñ mengara méte,
eyɔŋ te nsísim te ó féple ñí mévóm bot bé sés.
30 Ané Yesus a ngá síli ñí ná:
“O ne eyola á yá?”
Éde ñí a ngá dzó ná:
“Binzuk.”
Amú ná abwiññ bembéa misísim é ngá mana ñí ñíi ó ñúu,
31 misísim míte émyɔ mí ngá dzaa Yesus ná a táa bɔ́ lóm édwá dzíbi été.
32 Éde misísim míte mí ngá dzaa Yesus ná á lík ná mí ke ñíi bengwiññ ó ñúu;
amú ná nkuna bengwiññ ó ngá dzí bilwá á nkoó ó véa;
ané Yesus a ngá lík bɔ́ dɔ.
33 Éde bembéa misísim béte bé ngá kólo ébe mot te,
bé kéñ ñíi bengwiññ béte ó ñúu.
Ané nkuna bengwiññ ó ngá mára ná wá ke á nkoó ásí,
éde bengwiññ béte bé ngá ke ku á máŋ été,
ané bé ngá mana wú mendzímm été.
34 Niané é bot bé ngá baale bengwiññ béte bé ngá yén é dzam é ngá bɔban,
ané bé ngá túp,
bé kéñ kat fwéñ á kísoan ya á mifínn.
35 Ané bot bé ngá kólo ná bá ke yén é dzam é ngá bɔban;
niané bé ngá nzu kwíñ é vóm Yesus á mbé,
éde bé ngá koan ya é mot bembéa misísim bé ngá kwíñ ó ñúu,
a tɔɔ́ mébɔ ósí Yesus,
a baga bitóp,
kén e tɔɔ́ fe ñí mvwaá,
ané bé ngá kɔ wɔŋŋ.
36 Éde é bot bé ngá yén dzam te bé ngá kat ébá bé ngá sɔ́,
ámvála mot te a ngá tɔbɔ mvwaá.
37 Éde bot bése béye ábeŋŋ sí ye á Gadara bé ngá dzaa Yesus ná á kólo ó véa,
amú ná bá bíra kɔ wɔŋŋ.
Ané a ngá daŋ á byéa été ná aa búlán.
38 É mot misísim mí abé mí ngá kólo ó ñúu a ngá dzaa Yesus engóngɔ́ɔ́ ná á lík ñí ná bá ñí bé ke.
Ve,
Yesus a ngá yáán ya ñí,
a dzóo ñí ná:
39 “Búlugán é ndá dzwe,
katge fe fwéñ ábímm bora bé mam Nzamá á bɔ́ wa.”
Ané mot te a ngá ke aa kat fwéñ kísoan áse ébe ábímm bora bé mam Yesus a ngá bɔ ñí.
É mwán Jairo ya nkúkwann miningá
40 Niané Yesus a ngá búlán,
ané nkuna bot ó ngá ñɔŋ ñí ya mesán;
amú ná bésesé bé ngá yana ñí.
41 Éde mot enziŋ a ngá sɔ́,
a tɔɔ́ eyola ná Yairo,
mot te a mbé ntébosú ye á sinagoga;
éde a ngá kútbe mébɔ ó sí Yesus,
a dzaa ñí engóngɔ́ɔ́ ná á ke é ndá dzeñ,
42 amú ná a mbé a belé mwán mbɔ́ɔ́ ya mbɔ́ɔ́,
mwán miningá te a belé ané awóm mibú ya mibú mí beáñ,
ná á ŋga yaá wú.
É tám Yesus a ngá ke,
ané abwiññ bot é ngá tára ná dá fít ñí.
43 Véa,
miningá enziŋ a mbé nkúkwann,
ná mekií má kwíñ ñí ábum táŋ awóm mibú ya mibú mí beáñ;
ákoan fe ná miningá te a mana yaá dzímle ábímm áse a mbé a belé ébe bedɔ́kira,
kaa ná mot enziŋ a ne ñí séñ.
44 Éde miningá te a ngá yit Yesus á mvús,
ané a ngá nama ñí afaáp elíŋŋá;
etéññ te ébyen éde mekií mé ngá kígi.
45 Éde Yesus a ngá síli ná:
“Nzá a nama yaá ma?”
Bot bése bé ngá kat,
éde Pedro a ngá dzó ñí ná:
“Á Ndzwée,
abwiññ bot dá fít wa,
dá bámán fe wa!”
46 Ve,
Yesus a ngá dzó ná:
“Mot enziŋ a nama yaá ma,
amú ná ma wórán ná nguu é kólo ébe ma.”
47 Éde,
niané miningá te a ngá yén ná a sés fe sɔbɔ,
éde a ngá nzu aa ku ngom,
a sɔ́ kútbe mébɔ ó sí Yesus,
ané a ngá mem ébe ású bot bése amú dzé a mvá nama ñí,
ya amvála avé a ngá tɔbɔ mvwaá etéññ te ébyen.
48 Éde Yesus a ngá dzó ñí ná:
“Á mwán,
mbwínánn we ó koro yaá wa,
kéŋ mvwaá.”
49 Ákoan ná a ngén aa kɔ́bɔ,
éde mot enziŋ ye é ndá ntébosú ye á sinagoga a ngá sian,
a dzóo ntébosú te ná:
“É mwán we a wú yaá;
kaa ábera bɔ Nyágale sɔ́m.”
50 Ve,
niané Yesus a ngá wók dɔ,
éde a ngá dzó Jairo ná:
“O táa kɔ wɔŋŋ,
fáve ná bwíniŋé,
eyɔŋ te é mwán we aa ye tɔbɔ mvwaá.”
51 Niané a ngá kwíñ é ndá Jairo,
eé ndzí lík ná mot mfé á ñíi bá ñí,
fáve Pedro ya Jakobo,
ya Juan,
ya fe a éséá bá ñiá mwán.
52 Bot bése bé ngá yi bé ngá yón fe amú mwán te;
ve,
éde Yesus a ngá dzó bɔ́ ná:
“Míní táa bera yi;
a sés nwúán,
ve a ne óyó.”
53 Éde bé ngá kpógo ñí,
amú bé ngá yem ná mwán te a wú yaá.
54 Ve,
niané Yesus a ngá biñ ñí énam,
éde a ngá lwée ñí,
ané a ngá dzó ñí ná:
“Á mwán miningá,
tébegé!”
